Az Iroda a RSPB-vel kötött szerződés alapján állt fel 2007 közepén, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) berkein belül. Az irodának egy alkalmazottja van, a stáb többi tagja (biodiverzitás szakértők, adminisztráció, ügyintézés) az MME dolgozói közül kerülnek ki. A csapathoz tartoznak külső, üzleti szakértők. Az Iroda kapcsolatban van a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériummal, a Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Ügynökséggel, a magyar EBRD irodával, a Magyar Fejlesztési Bankkal.

Az EBRD magyar irodája ismeri a programot, kapacitáshiány miatt sajnos nem vesznek részt benne aktívan. A magyarországi kis és középvállalkozások (KKV-k) fejlesztésében kulcsszerepet betöltő Fejlesztési Bank egy korábbi, hasonló tartalmú projekt (Regional Biodiversity Financing Initiative) kapcsán ismeri a területet, az Irodával is kapcsolatban van, érdekli egy jövőbeni biodiverzitással kapcsolatos hiteltermék, illetve a hozzá kötődő piac. Egyéb, kereskedelmi bankok most kezdik felépíteni a zöld arculatukat. Ez a folyamat nem feltétlenül kötődik a biodiverzitáshoz, főként az energiahatékonysággal kapcsolatos területeken történtek lépések. Az Iroda jövőbeni feladata, hogy megismertesse őket a biodiverzitásban rejlő lehetőségekkel. A projekthez köthető banki környezetet leíró tanulmány készítése során egyes kereskedelmi bankokkal megtörtént a kapcsolatfelvétel. Általánosságban érdekli őket a program és az új piac lehetőségei.

A projekt gazdasági környezetéhez tartozik az Új Magyarország Fejlesztési Terv, amelynek operatív programjaiban a KKV-k, valamint a környezetvédelem kiemelt célcsoportként, célként szerepelnek, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program és további programok.

A Natura 2000 hálózat felállítását megalapozó munka 2000-ben kezdődött egy PHARE CBC projekt keretein belül. 2002-re elkészültek az SPA (Különleges madárvédelmi területek) és a SCI (Különleges természetmegőrzési területek) tervei. A Natura 2000 szabályainak a magyar joganyag részét kellett képezzék a csatlakozás időpontjára, azonban a csatlakozáshoz képest néhány hónappal később, 2004 október 8-án jelent meg az úgynevezett Natura 2000 kormányrendelet [275/2004. (X.8.)].

A kormányrendelettel a Madárvédelmi és Élőhelyvédelmi irányelv szabályai hatályba léptek Magyarországon, és a rendelet meghatározta a kapcsolatot a többi magyar természetvédelmi szabályozóval.

A rendelet 1-4. melléklete leírja a közösségi jelentőségű fajokat és élőhelyeket, az 5-7. melléklet felsorolja az 55 Különleges madárvédelmi területet és a 467 javasolt Különleges természetmegőrzési területet (pSCI).

A javasolt és kijelölt Natura 2000 területek 1,96 millió ha-t fedek le – ez az ország közel 21 %-a.

A Natura 2000 által érintett területek helyrajzi számos listáját miniszteri rendelettel [45/2006. (XII. 8.)] hirdették ki. A kijelölt területek gyakorlati megőrzése szempontjából ez a jogalkotási esemény kiemelt jelentőségű volt.

Legutóbb, 2007 végén az Európai Bizottság elfogadta a legtöbb javasolt Különleges természetmegőrzési területet, amelyek így Különleges természetmegőrzési területekké váltak.

A BTAU projekttel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy a Natura 2000 területek többségének, különösen a természetvédelmi oltalomban nem részesülőknek a mai napig nincsen átfogó kezelési dokumentációja. Kezelési tervek készülnek néhány területre és fenntartási terveket az elkövetkező években fognak kimunkálni mintegy további 200 területre. A fenntartási tervek hatáskörét egy hamarosan megszülető miniszteri rendelet fogja tisztázni.

A Natura 2000 területekhez kapcsolódó kompenzációs és egyéb pénzügyi eszközök főként EU-s pénzügyi forrásokból, a nemzeti agrár-környezetvédelmi pénzügyi alapokon keresztül fognak megvalósulni.

A feltételeket különféle jogszabályok írják és fogják előírni. Két, füves élőhelyekkel foglalkozó miniszteri rendelet lépett hatályba a napokban, egyik a földhasználati módokról [269/2007. (X. 18.)], a másik a támogatásról [128/2007. (X. 31.)] szól.

A további támogatási források 2009-től lesznek elérhetőek, bár néhány már 2007 végétől pályázható – eddig kizárólag füves élőhelyekre.

A kezdetektől fogva nem volt elegendő kommunikáció a Natura 2000-rel kapcsolatban az érintettek felé, bár számos, NGO vagy kormányzati kommunikációs tevékenység, projekt zajlott le. Ennek eredményeképpen sok érintett (főként földtulajdonos és földhasználó) még mindig nincs teljesen tisztában a Natura 2000-rel kapcsolatos korlátokkal és a lehetőségekkel, más részüket nem sikerült érdekeltté tenni, néhányuk akár ellenséges is.

A Natura 2000 hálózat felállítását megalapozó munka 2000-ben kezdődött egy PHARE CBC projekt keretein belül. 2002-re elkészültek az SPA (Különleges madárvédelmi területek) és a SCI (Különleges természetmegőrzési területek) tervei. A Natura 2000 szabályainak a magyar joganyag részét kellett képezzék a csatlakozás időpontjára, azonban a csatlakozáshoz képest néhány hónappal később, 2004 október 8-án jelent meg az úgynevezett Natura 2000 kormányrendelet [275/2004. (X.8.)].

A kormányrendelettel a Madárvédelmi és Élőhelyvédelmi irányelv szabályai hatályba léptek Magyarországon, és a rendelet meghatározta a kapcsolatot a többi magyar természetvédelmi szabályozóval.

A rendelet 1-4. melléklete leírja a közösségi jelentőségű fajokat és élőhelyeket, az 5-7. melléklet felsorolja az 55 Különleges madárvédelmi területet és a 467 javasolt Különleges természetmegőrzési területet (pSCI).

A javasolt és kijelölt Natura 2000 területek 1,96 millió ha-t fedek le – ez az ország közel 21 %-a.

A Natura 2000 által érintett területek helyrajzi számos listáját miniszteri rendelettel [45/2006. (XII. 8.)] hirdették ki. A kijelölt területek gyakorlati megőrzése szempontjából ez a jogalkotási esemény kiemelt jelentőségű volt.

Legutóbb, 2007 végén az Európai Bizottság elfogadta a legtöbb javasolt Különleges természetmegőrzési területet, amelyek így Különleges természetmegőrzési területekké váltak.

A BTAU projekttel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy a Natura 2000 területek többségének, különösen a természetvédelmi oltalomban nem részesülőknek a mai napig nincsen átfogó kezelési dokumentációja. Kezelési tervek készülnek néhány területre és fenntartási terveket az elkövetkező években fognak kimunkálni mintegy további 200 területre. A fenntartási tervek hatáskörét egy hamarosan megszülető miniszteri rendelet fogja tisztázni.

A Natura 2000 területekhez kapcsolódó kompenzációs és egyéb pénzügyi eszközök főként EU-s pénzügyi forrásokból, a nemzeti agrár-környezetvédelmi pénzügyi alapokon keresztül fognak megvalósulni.

A feltételeket különféle jogszabályok írják és fogják előírni. Két, füves élőhelyekkel foglalkozó miniszteri rendelet lépett hatályba a napokban, egyik a földhasználati módokról [269/2007. (X. 18.)], a másik a támogatásról [128/2007. (X. 31.)] szól.

A további támogatási források 2009-től lesznek elérhetőek, bár néhány már 2007 végétől pályázható – eddig kizárólag füves élőhelyekre.

A kezdetektől fogva nem volt elegendő kommunikáció a Natura 2000-rel kapcsolatban az érintettek felé, bár számos, NGO vagy kormányzati kommunikációs tevékenység, projekt zajlott le. Ennek eredményeképpen sok érintett (főként földtulajdonos és földhasználó) még mindig nincs teljesen tisztában a Natura 2000-rel kapcsolatos korlátokkal és a lehetőségekkel, más részüket nem sikerült érdekeltté tenni, néhányuk akár ellenséges is.

Magyarország teljes egészében a Pannon biogeográfiai régióban terül el. „ A Pannon régió összetett klimatikus és geológiai változatossággal rendelkezik. Magyarország a közép-európai lombhullató erdők és a kontinentális erdősztyepp zóna határán található. Ezenfelül kontinentális, szub-mediterrán és atlanti, valamint a medence jelleget egyedülállóan befolyásoló alpi klíma is hat a térségre. Nem csak a zónák találkozása és különböző klimatikus hatások átfedése teszi ezt a régiót ennyire egyedülállóvá.” (Horváth, Kovács-Láng, Báldi, Gergely, Demeter (eds): Európai jelentőségű természeti területeink felmérése és értékelése. Magyar Tudományos Akadémia).

A jelölőfajok több mint 10 %-a és az élőhelyek több mint 40 %-a prioritásos kategóriába tartozik a Pannon régióban, ebből következően a 467 Különleges természetmegőrzési területből 405 ilyen.

Bár a Különleges madárvédelmi területek között nincsenek prioritásos területek, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) ezek közül a Fontos Madárélőhelyekkel átfedőket ekként kezeli.

Olyan globálisan veszélyeztetett fajokkal kapcsolatban, mint a túzok, kék vércse, kerecsen sólyom, parlagi sas az MME kutatási és megőrzési programokat vezet vagy vesz bennük részt. Ezen fajok többsége a mezőgazdasági területekhez kötődik, így kapcsolódik a KKV-khoz is.

A főbb élőhely típusok a magyar Natura 2000 területeken a következők:

A BTAU projekt első évében Magyarországon a gyepes élőhelyekre koncentrált az Iroda, mivel ezeken a területeken a kutatás, törvényi „lefedettség” és a pénzügyi támogatás a legfejlettebb. Ezek a területek nagyobb eséllyel köthetőek KKV-khoz is, hiszen Magyarországon az erdészet nagy arányban állami tulajdonú.

A magyar BTAU elérhetőségei

Iroda címe: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME)

Budapest, 1121 Költő utca 21

Telefon: (1) 2756247

Fax: (1) 2756267

Honlap: www.mme.hu

BTAU koordinátor: Nagy Dénes

e-mail: nagy.denes(kukac)mme.hu

mobil: 20-3891018